menu
Tópark

Életet lehelnek a szellemvárosba

2017.11.19

Egy városnegyednyi félbehagyott betontorzó magasodott éveken át Biatorbágy szélén, ahol az egykori beruházó vonzó komplexumot álmodott meg. A csődbe ment tervet újragondolta az új tulajdonos, aki valóban életet lehelne a szellemvárosba: nem csak szálloda, irodák lesznek, de jelentős mennyiségű lakás is. Reményeik szerint már 2018 márciusában költözhetnek a lakók, feltéve, ha a potenciális vevők is hisznek abban, hogy valódi élettel tölthető meg az új városnegyed.

 

„Úristen, ez micsoda?” „Ezzel végül nem lett semmi?”  „Mi lehet abban a szellemvárosban?” – hosszú éveken át ilyen kérdések villanhattak át azok fejében, akik az M0 és az M1 találkozásánál elsuhantak a hatalmas betonmonstrum mellett, hogy aztán az autóból még vissza-vissza nézve meglepve lássák: az épülettömb együttese még annál is hatalmasabb.
„Na, mégis épül?” „Valamit csinálnak?” „Mégse marad szellemváros?” – az elmúlt egy évben viszont már inkább ezeket kérdezik maguktól, akik elhaladnak az autópályán a Törökbálinti-tó mellett. Nemcsak megmozdult valami az elárvult területen, de a projektet újragondoló új tulajdonos építési munkálatai ott tartanak, hogy az ígéret szerint 2018. április 1-jével elkészül az első ütem, költözhetnek a lakók, jöhetnek a boltok, indulhatnak az irodák, igazi élet töltheti meg a negyedet. A teljes beruházás befejezését a második ütem vége jelenti,  ez 2019 végére várható.

Szellemirtók

Tópark néven 2007-ben indult el a beruházás a közigazgatásilag Biatorbágyhoz tartozó területen, azzal a céllal, hogy ott egy új áruház- és irodakomplexumot hozzanak létre. Az akkori beruházók egymilliárd eurós projektet álmodtak a területre, de végül – részben a válság, részben a vitatható koncepció alapgondolata miatt - 2010 végén az építkezés leállt, a Petrovszky Gáborhoz kötött, Virgin-szigeteki hátterű Walker and Williams Investment Group Hungary Zrt. ellen felszámolás indult, a bajba került német Kommerzbankhoz tartozó Eurohypo bank pedig leállította a finanszírozást.

Így maradtak a széljárta betontorzók, inkább paintballra és világvége filmek forgatására alkalmas helyet kínálva - 198 ezer négyzetméteren. A terület lényegében a kártalanítás során, 2014-ben került a Lavinamix cégcsoporthoz tartozó Útnet Kft-hez, amely az épületek felhúzásában vett részt.
Az éveken át tartó állagmegóvás után a cég szerint mostanra közel kerültek ahhoz, hogy a szellemvárosból valódi város legyen. Méghozzá alig fél éven belül, 2018 március végére.

Kevesebb iroda, több lakás

„Ez nem klasszikus ingatlanprojekt. Nem lakópark, nem irodapark, ez városnegyed-fejlesztés” - adja meg a méretek ismeretében megfelelő meghatározást Csendes Balázs. A Tópark projektmenedzsere néhány számadattal támasztja alá, ami messziről is látszik, vagyis azt, hogy a beruházás hatalmas:

- 55 ezer négyzetméter iroda,

- 15 ezer kiskereskedelmi funkcóra szánt tér,

- kétezer férőhelyes parkolóház, további ezer felszíni parkolóhely,

- ezer fős konferenciaterem, 150-180 szobás szálloda

- 350 lakás.

 

„Az első ütem 2018 márciusában lesz kész. Ekkor átadunk 210 lakást és fokozatosan jönnek be az irodák, 15 ezer négyzetméteren és a szolgáltatók, boltok, hatezer négyzetméteren” - mondta Csendes Balázs. A második ütemben, 2019 végéig adnak át további 140 lakást, a 40 ezer négyzetméternyi irodahelyiséget, beleértve a szállodát és a konferenciatermet is. A lényegi újdonságot a Tópark eredeti elgondolásához képest a lakások jelentik. Velük alapvetően változik meg a terület funkciója és a működtetés is más szolgáltatásokat feltételez.

Ehhez kötődően a városnegyedben lesz óvoda és bölcsőde is, amelyet a biatorbágyi önkormányzat tart majd fenn. „Az irányítószám ugyan biatorbágyi, de ez egy olyan agglomerációs projekt, amelyik illeszkedik a budapesti városi szövethez” - mondta Csendes. Ennek megfelelően április 1-jétől már működni fog a Volán által üzemeltetett, de BKK-s bérlettel használható kék buszos közvetlen járat Kelenföldre. Ez egyébként az agglomerációból az M0-son érkező autósoknak is jól jöhet, mert a buszmegállótól 5 percre gyalog megközelíthető ingyenes, 300 helyes, P+R-ként funkcionáló parkoló is épült.

Nehéz létrehozni egy városrészt

Az értékesítők dolgát persze nem könnyíti meg a projekt szellemvárosi múltja, nem növeli a bizalmat az M1-ről évek óta látható befejezetlen oldal. Ez a rész ugyan a második ütemhez tartozik, de Csendes szerint itt a külső munkálatok befejeződnek 2018 márciusára, így hamarosan megszépül, az eddig inkább Sztalker-rajongó apokalipszis-turistákat, semmint lakókat és befektetőket csalogató frontoldal.

Csendes szerint lakásokra már vannak érdeklődök, 15 százalékára regisztráltak a potenciális vevők, kifizetve erre félmillió forintot, amit a végleges szerződés megkötésekor foglalónak számíthatnak be. Ekkorra már a használatba vételi engedélyek is meglesznek. Egy ilyen új városnegyed, irodákkal, boltokkal, új lakásokkal, városias, zöld övezettel sokat ígér a lakóknak és a lakásokat befektetési céllal vásárlóknak is. Budapesten is van a piacon 14-15 ezer lakás, így a piacon most „megy a boksz”, amelyben a projekt az árak révén reméli felvenni a kesztyűt. Az átlagárat 505 ezer forintra lőtték be – Újbudán ez 650 ezer fotrint négyzetméterenként -, a 43-115 négyzetméterig terjedő lakásállomány többsége 70 négyzetméter körül van, tehát a 35 milliós lakások dominálnak. A legnagyobb lakássok némelyikéhez 110 négyzetméteres terasz is jár. Igaz, ezek ára már 80-90 millió közé esik.

Az irodák révén arra számítanak, hogy sokan dolgoznak majd a városnegyedben. A projektmenedzser konkrét cégneveket nem említett, de elmondása szerint az irodákba való beköltözésekről már logisztikai, informatikai, építészeti cégekkel, autószalonokkal vannak előrehaladott tárgyalásban. Már megvan az irodai dolgozókra építő étterem üzemeltetője is.

Megépíteni egy városnegyedet lehetséges, lehet házak szegélyezte utcákat kialakítani, de mindebbe életet lehelni már sokkal nehezebb dolog. Csendes is elismeri, hogy itt kell a legóvatosabban egyensúlyozniuk, fokozatosan kell megtölteni élettel a Tóparkot, a lakókkal párhuzamosan kell megjelenniük a szolgáltatóknak is. Hiszen, ha nincs elég lakó, akkor nem éri meg boltot, pékséget, fodrászatot üzemeltetni, ha viszont mindez nincs, akkor nehezebb meggyőzni az embereket arról, hogy érdemes kiköltözni.

Közel van vagy messze?

A projektnek épp a hátránya, ami az előnye: hogy a várostól távolabb van - 20 kilométer a Clark Ádám tér egykori nullás kilométerkövétől. Pozitívum, hogy a „városi szövetbe illeszkedően” két irányban elérhető az M1-es és az M0-s is, és előny lehet az is, hogy a hely Budapest nyugati kapujaként a belvároshoz képest akár 40-50 perccel közelebbi kapcsolatot nyújt Bécshez, de az M0-son keresztül a várost elkerülve a Liszt Ferenc repülőtér is csak 27 percre van. Ezek a kapcsolódások különösen a konferenciaturizmus szempontjából lehetnek fontosak.

Viszont a városnegyed a gyakorlatban mégiscsak Budapest részeként határozná meg magát, így fontos a szoros összekottetés. Elméletben jól mutat például, hogy a kelenföldi metrótól tíz percre van a tóparki buszmegálló, kérdés, hogyan megy majd a gyakorlatban az autópályán a busz, külön sáv nélkül, a reggeli, esti csúcsban. Igaz, a majdani irodanegyedben dolgozók az agglomerációs hullámmal ellentétes irányban mozognak, hiszen reggel ők kifelé, este befelé mennek, így a legnagyobb csúcsforgalmat ők elkerülhetik.

Kérdés az is, sikerül-e megtalálni az egyensúlyt, és valóban sikerül mesterségesen eltalálni azt, amit máshol az organikus fejlődés alakít ki egy város életében: a lakókra épülő szolgáltatások mértékét és kapacitását.

„Ez nem csak Biatorbágy ügye, egy országos főútvonal mentén csúfolkodó ipari műemlék volt állt itt” - mondta a teleplés polgármestere. Tarjáni István szerint a betontorzó persze nemcsak esztétikailag volt gond, hanem azért is, mert abból a település nem számíthat adóbevételre, míg  a működő beruházásból következő iparűzési adóból és a lakók miatt megjelenő üzleti vállalkozásokból már igen.
Ráadásul munkahelyeket is teremthet az infrastruktúra fenntartása, az érkező vállalkozások, akár a biatorbágyiaknak is. Hogy hisz az önkormányzat a projektben, azt jelzi az is, hogy vállalták az 1800 négyzetméteres óvoda és a bölcsőde fenntartását is, amennyiben a tervek szerint a megadott időben elkészülnek.

Csendes szerint ez nem kérdés, az első ütem munkálatai 90 százalékon állnak, a maradék öt hónap elég lesz a befejezéshez. És akkor már csak azoknak kell megjelenniük, akikért mindez felépült.

Index.hu – 2017. 11. 19.

Tópark